A hazai onkológia kiválósága, dr. Szántó János professzor a Medscape Medical News online alapján osztotta meg gondolatait a napidoktor olvasóival.

Az európai rákhalálozás kedvező változásáról szól a Medscape Medical News online, amelynek tanulmányozása és üzenete mindazoknak is szól, akik körében a lemondás, a nihilizmus gondolata sokkal erősebb, mint a küzdés és a hit – az ÉLETÉRT. Gyakorlati tapasztalatból erősítem meg, hogya feladó gondolkodás önmagában is csökkentheti a várható túlélés időtartamát (pszicho-immuno-onkológia). Persze, nem azt akarom mondani, hogy a rákos állapot megnyugtató, de a korai felismerés, az újabb és újabb kezelési módozatok határozott életminőségi javulást, gyakran teljes gyógyulást eredményeznek.

Az idézett cikk szerzői a jelenlegi halálozási adatokat az 1988-ban közreadott számokkal hasonlítják össze, s megállapítják, hogy férfiak körében 26 %-kal, a nőknél 20 % – kal csökkent a fatálisan végződött események száma. Ez annyit jelent, hogy Európában évente 250 000 daganatos embertársunk marad életben.

A nőkben az emlőrák okozta halálozás (a szűrésnek, a korai felismerésnek, a jobb kezelési metódusoknak köszönhetően) 9 % – kal, a béldaganatok (szintén a fent leírtak eredményeként ) eredményezte tragédiák 7 % – kal csökkentek.

A férfiaknál a tüdőrák okozta halálozás 8 % – kal, a bélráké 4 % – kal, a prosztata rosszindulatú daganatáé 10 % – kal lett kevesebb. A jelenlegi vezető, a tüdőrák okozta elhalálozás a férfiak körében csökken, a nőknél azonban növekszik. Ennek oka a nők dohányzási szokásának változása az 1960-as évek óta.  (A férfiaknál csökken, a nőknél nő a dohányzás).

A bélrák előidézte halálos események száma mindkét nemben kevesebb lett, a szűrés, a korai stádiumban történő felismerés, a béltükrözés eredményezte (rákmegelőző polipeltávolítás miatt). A prosztatarákos halálozás szintén csökken a szűrésnek, a korai felismerésnek, és az eredményesebb kezeléseknek köszönhetően.

A cikkből és a számtalan korábbi közleményből tehát az a következtetés vonható le, hogy részben a tüdő, az emlő, a béldaganat következtében a halálozás csökken, azaz éppen a javuló módszerek eredménye alapján a várható túlélés a három vezető halálok esetében javul, de a többi szerv daganatos betegségeiben is (a különböző lokalizációkban eltérő módon) több-kevesebb élettartam növekedés látható.

A statisztikai adatok szerint valójában csak két szerv rosszindulatú daganatainak a száma növekedik:a női tüdőrák és a hasnyálmirigy rosszindulatú tumora.

A kérdés  logikus: ezen két esetben hogyan lehetne a megbetegedés számát csökkenteni? A női tüdőráknál a válasz egyszerűbb: nem kell elkezdeni a dohányzást, vagy abba kell azt hagyni. A hasnyálmirigy rák esetében szintén a dohányzás mellőzése, a cukorbetegség és az elhízás kezelése tűnik a legjobb megelőzési módszernek.

A fenti gondolatokat azért teszem közzé, hogy az elutasítást megkíséreljem megelőzni, hogy a reménytelenséget reális síkra tereljem. A számok ezt erősítik és teszem én is, aki hiszek a gyógyulásba vetett hit és az élni akarás erejében.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a hazai klinikai onkológia egyik megteremtője, a debreceni onkológiai tanszék létrehozója, számos magyar onkológus szakorvos tanára mostantól a betegek és hozzátartozóik rendelkezésére áll. Sokan tudják róla, ő maga sosem tagadta, hogy egy jóindulatú, de életveszélyes agy-érdaganat túlélője évtizedek óta. Tapasztalatai nagy segítséget  jelenthetnek a hozzá fordulóknak.