Nem minden prosztatarákot kell azonnal kezelni, viszont az orvosi szakmák együttműködésén múlik, hogy a sebészet, a sugárterápia és az onkológia módszereit összehangolva a betegeknek az elérhető legjobb életkilátásokat és életminőséget sikerül-e biztosítani – hangzott el Budapesten, a prosztatarák, a veserák, a húgyhólyagrák és a hererák legkorszerűbb kezelési módjairól szóló Magyar Uroonkológiai Társaság X. Kongresszusának nyitónapján. A 10 Ezer Lépés Program keretében a Magyar Rákellenes Liga berkeiben országszerte a betegeknek segítséget nyújtó önkénteseknek is továbbképzést tartottak, hogy naprakész, hiteles szakmai forrásból szerzett tudással segíthessék a prosztatarákkal élőket.
Prof. Dank Magdolna
– A prosztatarákos esetek egy részében, amikor a tumor alacsonyabb kockázatú és lassan fejlődik, eleinte elegendő szoros megfigyeléssel követni a betegek állapotát, hogy minél később okozzunk az életminőséget negatívan befolyásoló mellékhatásokat. Viszont a „várj és figyelj” taktika, a halasztott kezelés csak akkor alkalmazható, ha azzal az életkilátások nem romlanak – magyarázta prof. dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának igazgatója a Magyar Uroonkológiai Társaság kongresszusán.
Hozzátette: a terápiás javaslatról, a kezelések ütemezéséről nem dönthet egyetlen szakorvos, az onkológiai munkacsoportnak, tehát az onkoteam tagjainak a beteg tájékoztatásával és bevonásával kell döntést hoznia. – Az onkoteam tagja a sebész-urológus, a sugárterápiás szakorvos, az onkológus, a szövettant értékelő patológus, de fontos szerepe van a csapatmunkában a rehabilitációt segítő gyógytornásznak, a dietetikusnak, a pszichológusnak is. Ez az optimális helyzet sajnos nem adott minden kórházban, viszont erre kell törekedni. Nem szabad a beteg feje fölött dönteni: például ma már az esetek egy részében a prosztataműtétnek egyenrangú alternatívája a sugárterápia, ezért az érintett betegeknek ismernie kell mindkettő előnyeit és kockázatait, majd ennek ismeretében döntenie – jelentette ki Dank Magdolna.
Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke arról beszélt: Budapesten és országszerte sok városban működnek betegszervezetek, klubok, sorstársközösségek, amelyek támaszt, támogatást, hiteles információt tudnak adni a betegeknek. A prosztatarákkal élő férfiak is sokat tehetnek az egészségükért, többek között azzal, ha rendszeresen mozognak. Ezt segíti a Janssen támogatásával zajló 10 Ezer Lépés Program, amely keretében a Magyar Rákellenes Liga a Gyógyulj Velünk Egyesülettel összefogva, onkológusok, urológusok, gyógytornászok, dietetikusok, további civil és szakmai szervezetek bevonásával közösen szerveznek információs napokat, gyógytornát, biztosítanak ingyenes ismeretterjesztő kiadványokat. A budapesti rendezvényre több mint félszáz önkéntes érkezett, hogy a prosztatarákról szóló képzés révén országszerte felkészültebben segíthessék az érintett férfiakat.
“Egy orvoskongresszus ma már nem szólhat kizárólag sebészetről, sugárterápiáról és gyógyszerekről, hanem azt is meg kell világítanunk, mit tehetnek a betegek önmagukért két kezelés vagy kontrollvizsgálat között. Minden évben 4500 prosztatadaganatot fedezünk fel, mintegy 30 ezer férfi él közöttünk, akik szembesültek már prosztatarákkal. Fontos, hogy az orvoskollégák minél nagyobb számban irányítsák őket gyógytornászhoz, dietetikushoz, ösztönözzék mozgásra pácienseiket, mert azzal jelentősen növelhető a kezelések hatékonysága, javítható a betegek életkilátása és életminősége” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Magyar Uroonkológiai Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója. (MUT sajtóközlemény 2019, május 26.)
