Lesz-e rend, lesznek-e igazságos, megnyugtató válaszok az egyre feszítőbb egészségügyi kérdésekre, amelyek nélkül etikus gyógyászat nem létezik? A szakmának magának kell megadnia a válaszokat, hogy ezzel is hozzájáruljanak a tisztességes munka feltételeihez. Nemcsak a gyógyítók, hanem a gyógyulni kívánok érdekében is – természetesen.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb port kavaró orvosi csalás-sorozatának az ügyével kapcsolatban hozott döntést az 2017 végén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az ügy előzménye, hogy még 2003. decembere és 2005. decembere között a Nyírő Gyula Kórházban dolgozó dr. Vereczkey Attila, a meddőségi centrum vezető főorvosa két társával együtt olyan orvosi ellátásért kért jelentős összegeket a betegektől, amelyeket egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is kifizetett a kórháznak. A nyomozás 5 évig tartott az érintett betegek nagy száma miatt. Több száz nőt hallgattak ki tanúként, és végül 88 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emeltek vádat dr. Vereczkey Attila és társai ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014-ben hirdetett ítéletet az ügyben, vagyis az elkövetés után csaknem egy évtizeddel. A bíróság a vádlottakat bűnösnek találta : az I. rendű vádlott Vereczkey Attilát 4 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 1 rb. társtettesként folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 32 rb. társtettesként csalás bűntette, 29 rb. csalás bűntette és 1 rb. csalás bűntettének kísérlete miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 évre felfüggesztett
Fellebbezés révén a Főváros Törvényszék hozott jogerős döntést 2016. december 15-én, vagyis a csalássorozat elkezdése után 13 évvel. A csigalassúsággal folyó büntető eljárást tovább lassította, hogy Vereczkey Attila külföldi útjai miatt többször kellett a tárgyalást elhalasztani. A jogerős ítélet az elkövetett bűncselekményeket változatlanul bizonyítottnak tekintette, a büntetéseket azonban némileg enyhítette. Az enyhítés indoka meglepő: a vádlott társadalmilag hasznos munkája (vélhetőleg nem a csalási tevékenységre utaltak) és az eltelt hosszú idő.
Ezután került az ügy az Orvosi Kamara elé. Bár az ügyben tudomásunk szerint a Kamara hivatalból nem indított eljárást, de egy panaszbejelentés alapján meg kellett kezdeni az etikai vizsgálatot. Az Etikai Kódex szerint a jogerős ítélet után 3 hónappal akkor is indítható eljárás, ha az elévülési idő eltelt. Az Orvosi Kamara azonban máshogy gondolta. Első fokon a Budapesti Orvosi Kamara, majd később az Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága is minden büntetés nélkül megszüntette az eljárást az orvos ügyében. Arra hivatkoztak, hogy az elkövetés kori etikai szabályok már nem hatályosak, az újakat pedig egy évtizeddel az elkövetés után hozták, tehát nem állapítható meg az etikai vétség. Vagyis az Orvosi Kamara szerint a sorozatosan elkövetett csalás, amit a betegek (illetve az egészségbiztosító) terhére követ el egy orvos, és amiért a bíróság el is ítélte, nem von maga után etikai büntetést!
A panaszt előterjesztő személy azonban bírósághoz fordult. A bíróság pedig meglepően rövid idő – mintegy fél év – alatt meghozta a döntését: az Orvosi Kamara döntéseit hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte a Kamarát. Tehát az etikai ügy folytatódik, vagy ha úgy tetszik, újra kezdődik. Az ítélet szerint nem volt jogszerű az etikai eljárás formai okok (időközben történt jogszabályi és hatásköri változások) miatti megszűntetése, a Kamara köteles az ügyet az új eljárás során kivizsgálni, a jogszerű döntést meghozni és azt megindokolni.
Kíváncsian várjuk a folytatást, az újabb fordulót. A korábbi kamarai döntés „üzenete”: nincs itt semmi probléma, ez az orvosi etikába még belefér. Vajon mi lesz az új döntés? Az Orvosi Kamara több ízben figyelmeztetésben és megrovásban részesítette Vereczkey Attilát, miután megállapította, hogy etikai vétségeket követett el. Előfordulhat, hogy a veszprémi onkológus esetéhez hasonlóan – a médiában sűrűn szereplő “sztárorvos” kamarai tagságát is felfüggesztik vagy megszüntetik?
