Sok eredmény utal arra, hogy a bambulás fontos is lehet, akár része annak a bonyolult agyi tevékenységnek, amely során fejlődünk, tanulunk. Egyrészt pihenés az agynak, másrészt ekkor zajlik az addig beérkezett információk raktározása, feldolgozása és memóriává alakítása. Amikor tehát egy tanár azt látja, hogy a diáknak elúszik a tekintete, akkor tényleg vagy halálosan unja az órát, vagy elgondolkozott a hallottakon, és éppen raktároz. Lehetséges tehát, hogy az a rendszer, amely segít megállítani a testet, abban a pillanatban segíti az agyat is, hogy átkerüljön egy lassú hullámú, feldolgozó állapotba.
Így is értelmezhető az a szenzációs magyar kutatás, amelynek kapcsán Acsády László professzor és kollégái több éves kutatómunkával feltérképezték azt a gátló pályát, amelyről kiderült, hogy a pálya az agytörzsből ered. Megtörtént olyan idegpályának a felfedezése, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével született eredményt február 23-án közölte a világ legrangosabb idegtudományi folyóirata, aNature Neuroscience. „A felfedezés remek példa arra, hogy az agy még alapvetően új titkokat tartogat. Lehetséges azonban, hogy a pálya valódi funkciója, orvostudományi jelentősége csak további, több évtizedes vizsgálat után tisztázódik. Az agy bonyolult” – mondja Acsády László. Az újonnan felfedezett idegpálya szerkezeti tulajdonságai megdöbbentően hasonlóak emberben és egérben, ami arra utal, hogy valamilyen alapvető, ősi, közös, funkciót szolgál.
A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Napjaink agykutatását egy száguldó gyorsvonathoz hasonlítják.A kutatásokat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatja, amelynek 12 milliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb egy tudományágra adott támogatása. Ez jelenleg elég ahhoz, hogy az aktív és fejlődő magyar kutatócsoportok versenyben tudjanak maradni a világ idegtudományával, illetve megteremti a lehetőségét, hogy tehetséges fiatalok belépjenek a versenybe.
(Forrás: MTA KOKI, információ: G. Németh Gy.)