Halaszthatatlan a szektorális együttműködés újragondolása és a meghatározó magánszolgáltatók ellátási szerepének újradefiniálása
2020 november 10., Budapest – A magánegészségügyi szolgáltatók szerepének, és az állami egészségügyi rendszerrel való együttműködésük kereteinek haladéktalan újragondolására van szükség – mutatott rá dr. Kóka János, a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke a Portfolio.hu mai egészségügyi konferenciáján. A Doktor24 elnöke keynote beszédében egy új fórum – a kormány, a meghatározó magánszolgáltatók, a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Szakdolgozói Kamara bevonásával megalakítandó – Egészségügyi Szolgáltatói Tanács létrehozására is javaslatot tett. A konferencián a vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület képviseletében is megszólaló szakember három pontban foglalta össze a privát szektor szerepének újradefiniálásához szükséges iparági lépéseket.
Iparági egyeztető fórum létrehozása
A COVID–19-járvány óriási terhet ró az ellátórendszerre, a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával azonban ez a nyomás jelentősen enyhíthető. A magán- és az állami szolgáltatók együttélésének szabályai most íródnak újra, ezért kell a szakma széles körű bevonásával késlekedés nélkül újragondolni a két szféra közötti munkamegosztás alapjait. Az Egészségügyi Szolgáltatói Tanács elsődleges feladata, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a kormánynak, a magánszolgáltatók milyen módon tudnak hozzájárulni az egészségügyi ellátás működtetéséhez.
- A magánszolgáltatók szükséges szerepvállalása a közellátásban
A közfinanszírozott és a privát szektor együttműködésének új formáját hosszú távra kell meghatározni, azonban a pandémia napról napra erősödő nyomása miatt ez nem halasztható tovább. Jelenleg a 25 ezret is meghaladja azoknak a betegeknek a száma, akik műtétre várnak az országban, közülük legalább tízezren már több mint egy éve, mutatott rá a Doktor24 elnöke.
„Mivel a járvány elleni harcban az állami szakrendelések egy részét bezárják, az elektív műtéti beavatkozásokat pedig leállították, azt javaslom, hogy pontosan meghatározott betegségcsoportokban a magánszféra vegyen át feladatokat az államtól. A privát szolgáltatók készen állnak arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé tegyék szolgáltatásaikat az állami egészségbiztosítással rendelkező betegeknek, amennyiben az állam ugyanolyan szinten finanszírozza, mintha azokat az állami ellátásban nyújtották volna. Ez a megoldás mindenkinek jó: az állam nem fizet többet az ellátásért, a betegek előtt pedig megnyílnak a magánszolgáltatók kapui.”
A szektor érdekvédelmi szervezete, a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület támogatja a Doktor24 vezetőjének javaslatait. A hazai privát szolgáltatók régóta hangoztatott véleménye, hogy szektorsemlegesség szükséges az ellátás finanszírozásában. A magánszolgáltatók – amelyek viszonylag újak, kisebbek, hatékonyak és jól szervezettek – jelentős szabad műtéti és ellátási kapacitással rendelkeznek, és a tavaszi járványhullám tapasztalatai alapján fokozott biztonsági intézkedésekkel folyamatosan biztosítják a betegek ellátását a pandémia időszakában is.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által garantált finanszírozás látszólag ugyan csekélyebb forrásokból biztosítja az állami egészségügyi ellátást, mint a magánszolgáltatók árlistái, ám ez a kép rendkívül csalóka, hangsúlyozta Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.
Leitner György szerint a magánszolgáltatók bevonása a közellátásba égetően szükséges a jó minőségű ellátás folyamatos biztosításához, de ez csak a realitások talaján lehet működőképes. Amikor a közfinanszírozott betegellátásról van szó, akkor a szélesebb értelemben vett állami támogatásról kell beszélni, amelybe a NEAK-finanszírozás mellett beletartozik a közegészségügy működtetéséhez szükséges összes más finanszírozási forma és csatorna is. Azaz a HBCS mellett idetartoznak a különböző bérpótlékok, továbbá a beruházási és fejlesztési támogatások, az amortizációs kompenzáció, az önkormányzati és állami normatívák, illetve a finanszírozáshoz felhasznált hazai és uniós pályázati források is.
„Mindezek együtt adják a szolgáltatások valódi költségét, de még ez a sokcsatornás rendszer sem fedezi a tényleges költségeket, hiszen az állami kórházak adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, amelyeknek az állami konszolidációja a közfinanszírozás kiegészítő formája” – fűzte hozzá a PRIMUS elnöke.
Ebből az következik, hogy a privát szolgáltatóknál kezelt betegek állami finanszírozású ellátásának kialakításánál nemcsak az adott kezelésre meghatározott normatívát szükséges alapul venni, hanem a teljes finanszírozási struktúrát, amellyel a közfinanszírozott gyógyítás működik. Az elnök szerint az is működőképes megoldás lehetne, ha a NEAK egyedi betegségcsoportokra vonatkozó csomagokat „vásárolhatna” a magánszolgáltatóktól, amelyek úgy csökkentik az állami kórházakra nehezedő rendkívüli nyomást, hogy mindez az államnak nem jelent extra kiadást.
A részletek kialakítása ugyanakkor mozgásteret is kínál a feleknek, hiszen a jelenlegi NEAK-finanszírozás is elegendő lehet bizonyos ellátástípusok biztosításához. Léteznek olyan krónikus betegségek, amelyek a megfelelő szakellátás nélkül hosszabb távon jelentős költséget jelenthetnek a közellátásban, ezért kifizetődőbb lehet állami finanszírozással privát szolgáltatónál biztosítani a korai diagnózist és a folyamatos ellátást.
Kóka János kiemelte: „A transzparens finanszírozási rendszerben a privát szolgáltatók is kapjanak lehetőséget, hogy ugyanolyan feltételekkel nyújtsanak közszolgáltatást, mint az állami intézmények. Ha egy biztosított ellátására az egészségbiztosító kifizet egy meghatározott összeget, akkor ne legyen jelentősége, hogy ezt állami vagy privát intézménynél teszi. Itt és most ez a koronavírus-járvány miatt szükséges, de reményeink szerint a most kialakítandó kooperáció lesz a PRIMUS részéről szorgalmazott szektorsemleges ellátórendszer alapja is.”
- A távmedicina szerepének szakmai-jogi elismertetése
A PRIMUS Egyesület támogatja a Doktor24 elnökének a távdiagnosztikát érintő javaslatát is. Kóka János szerint azokban az esetekben, amikor a telemedicina megfelelő távdiagnosztikai, távmonitoring eszközök segítségével képes pótolni a személyes megjelenést, indokolatlan különbséget tenni a fizikai és a virtuális orvos-beteg találkozó között, legyen szó akár az állami vagy a privát ellátásról.
„Ezzel a döntéssel úgy nyújthatnánk professzionális és megfizethető ellátásbiztonságot családoknak, a gyerekeknek és az időseknek egyaránt, hogy közben nem tesszük ki a betegeket a fertőzésveszélynek” – tette hozzá Kóka János.
