A legnagyobb hazai privát szolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület két évvel ezelőtt hozta létre a páciensek tájékozódását segítő „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet, amelyet szakmai minősítési eljárást követően szerezhetnek meg a szolgáltatók.
A védjegy elnyerésének és használatának feltétele a független auditorok által végzett komplex audit teljesítése és az előre nem bejelentett próbavásárlások pozitív eredménye. A független szakmai szervezet ezzel példát is mutat az államiaknak, miután szigorúan minősít, és a követelményeket szándékozik magas szinten is tartani. Igaz, egyelőre nem okoz különös nehézséget, hogy a néhány önként jelentkezőt a minősítő mérlegre tegyék, a kritériumok ugyanis átláthatóak, könnyen követhetőek és főként abból a jól felfogott szándékból fakadnak, hogy a minőség nem cél, hanem eszköz a mindennapi munkához. Úgy is mondhatnánk, hogy ebben a rendszerben kimondva-kimondatlanul az orvos az első, ugyanis ha az ő munkakörülményei és lehetőségei korlátozottak, bizony kevesebb az esélye annak, hogy a lehető legjobban teljesítsen. És így lehet komfortosabb a betegnek is, aki kénytelen-kelletlen, de igencsak ki van szolgáltatva a gyógyítási körülményeknek. Ez a rendszer mintát ad, követendő módszert kínál, és ez tetszik a pácienseknek. Legalábbis erre utal az a tény, amit a szervezet elnöke, Leitner György fogalmazott meg:
„A hazai magánegészségügyi piac évek óta töretlenül növekszik, miközben a háztartások is egyre többet költenek egészségügyi kiadásokra, éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. Folytatódni látszik az elmúlt időszakot jellemző évi 4-5%-os bővülési trend is. A felmérésünk szerint a magánszolgáltatók ebből évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak, igaz, ennek azonban egyharmada, azaz 100 milliárd forint szürke forgalomnak tekinthető.”
A privát szolgáltatók egyesülete betegközpontú honlapot és tájékoztató kampányt indít a minősített magánegészségügyi intézmények népszerűsítésére, amellyel a szakmai védjegy bevezetése után újabb jelentős lépést tesz az átláthatóbb magánegészségügy megteremtése felé. A Primus egyébként átfogó javaslatokat fogalmazott meg a privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködése érdekében is, melyek révén részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait. A privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb, átláthatóbb működése érdekében úgy gondolják, hogy a magánszolgáltatói szürkezónát ki kell fehéríteni, például az online pénztárgépek bevezetése révén, a paraszolvencia jelenlétét progresszíven csökkenteni kell, és a két szektor között tisztázni szükséges a felelősségi viszonyokat. Ugyancsak rendkívül fontosnak találják az egészségügy új finanszírozási modelljének kialakítását, amely az egymást kiegészítő közösségi- és magánfinanszírozásra épül. A tapasztalatok szerint ugyanis világszerte ezek a vegyes rendszerek működnek a leghatékonyabban: egyszerre képesek biztosítani a várólisták csökkentését és a garantáltan magas színvonalú ellátást.
Az állami finanszírozás alacsony szintje megkívánja a többszintű, kettős biztosítási modell kialakítását, amely co-payment biztosítási formával egészül ki a privát szolgáltatók által nyújtott extra szolgáltatások esetében. Mindez hozzájárul az ellátórendszer alulfinanszírozottságának csökkentéséhez, a közfinanszírozott kapacitások optimalizálásához, ezáltal az orvoshiány csökkentéséhez, a külföldön dolgozó orvosok számára a hazai életútmodell kialakításához – hangsúlyozza – többek között – a Primus, 2020 februárjában.
Forrás: Primus
