A fájdalom fokozatait nem lehet osztályozni, kategorizálni, mivel minden embernek más és más a fájdalomküszöbe. Minden fájdalmat komolyan kell venni! „Ha már az elején elkezdjük keresni az okokat, megkímélhetjük magunkat egy sor problémától. Ilyenek többek között az ízületi kopások, melyek során a fájdalom kivédésére torz testtartást veszünk fel. Aztán a testünk egyik oldalon feszül, a másikon túl renyhe lesz, hiszen a szervezetünk mindig egyensúlyra, kiegyenlítődésre törekszik. Végül kialakul egy rossz testtartás, melyen idővel már nehéz változtatni” – hangsúlyozza Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász- reflexológusa. Éppen ezért akár néhány hete tartó fájdalommal már érdemes szakemberhez fordulni, hogy elkerüljük az esetleges már nem visszafordítható betegségeket.
A fájdalom fokozatok tehát nem, de a típusai könnyebben behatárolhatóak: lehet közönséges (nociceptív) vagy idegi (neuropátiás). A nociceptív fájdalmat általában szöveti sérülés okozza – vágás, égés, csonttörés, horzsolás, stb. -, míg a neuropátiás fájdalom az érzékeléssel összefüggő rendszer sérülésének eredménye. Az előbbi a gyógyulást követően nyomtalanul eltűnik, utóbbi azonban a kiváltó okok megszűnését követően is fennmaradhat és krónikussá válhat. A neuropátiás tüneteket gyakran pszichés zavarok, alvászavar vagy szorongás is kísérik. „A mozgásszervi betegségek legjobb megelőzése a MOZGÁS. A mozgás az 5 alapvető életjelenség egyike, olyanok mellett, mint a keringés vagy az anyagcsere. Ami él mozog, ami nem mozog, egy ponton túl már nem él” – teszi hozzá a természetgyógyász szakértőnk.
Hol érezzük a fájdalmat? A felső és alsó háttájéki fájdalom közti különbségek
A hátfájdalom vagy a felső háttájék (a hát felső részén, valamint a vállakban és a nyakon érezhető a fájdalom – vagyis a nyaki gerincet és a mellkast érinti, a hátnak azon részét, ahová a bordák kapcsolódnak), vagy pedig az alsó háttájék területéről eredhet (a hát alsó részén érezhető a fájdalom).
Rakovits Viktor a gyógyászati centrum masszőr- csontkovács szakértője szerint a nyaki gerinc megbetegedései nem csak lokálisan érezhetők, hanem fájdalmat eredményezhetnek a vállövben, vállban valamint a karokban. Szélsőséges esetekben a végtagokon akár érzékkiesést is okozhatnak, illetve egyéb tünetek – például szédülés, látási zavarok, fejfájás – is jelentkezhetnek. A tüneteket a szalagok és inak túlfeszítése okozhatja, mely például autóbaleset vagy testedzés során következhet be. A hát felső részén található nagyméretű izmok a mindennapos igénybevételnek köszönhetően ugyancsak hajlamosak az izomirritációra, vagy egyszerűen csak elgyengülnek. A helytelen testtartás, a túlsúly, valamint a gyenge hasfali izomzat is ronthat a gerinc megbomlott egyensúlyán, melynek kompenzálására a nyak előrehajlik. A stressz és az érzelmi folyamatok ugyancsak megfeszíthetik és összehúzhatják az izmokat.
A háti gerinc panaszánál a fájdalom kisugározhat a lapockák környékére, a bordákba, egészen a szegycsontig, a gyomorba, okozhat fejfájást a tarkóban, de a beidegződések miatt bármely belső szervünk funkciózavarát is előidézheti. Az alsó háttájéki fájdalom többek között nehéz tárgyak felemelése, az alsó hátizmok túlzott megerőltetése, illetve közvetlen sérülés vagy trauma következtében alakulhat ki, ugyanakkor egyes betegségek (vírusos fertőzések, artrózis, csont- és gerincrendellenességek) is okozhatják. A dohányzás – a stressz és a túlsúlyosság mellett – szintén szerepet játszhat a háti gerinc panaszainak kialakulásában.
Mióta fáj? Akut, szubakut vagy krónikus hátfájdalom
Időtartam szempontjából a fájdalmat három osztályba sorolhatjuk: akut, szubakut és krónikus. Akutnak nevezzük a „viszonylag rövid idejű”, hasogató vagy szúró fájdalmat, mely rosszabb esetben akár 6 héten belüli időtartamig is elhúzódhat. Szubakutnak a 6- 12 hétig tartó, krónikusnak pedig az a hátfájdalom tekinthető, ami 3 hónapon túl is tart. A fájdalom intenzitását tekintve az akut hátfájásnál enyhébb, míg a krónikusnál magasabb, a fájdalom helyének meghatározása szempontjából pedig a szubakut eseteknél az egyik oldal érintett, a krónikusnál viszont mindkét oldalon tapasztalható. A krónikus hátfájdalom általában progresszív, ami azt jelenti, hogy a páciens állapota idővel rosszabbodik – a hosszú lefolyás miatt idővel pszichés zavarokat, depressziót, hangulatingadozást, alvászavarokat is okozhatnak.
Az okokat keresve az akut hátfájdalom leggyakrabban valamilyen, a hátat érintő trauma, esetleg artritisz vagy más hasonló betegség következtében alakulhat ki. A krónikus fájdalom okát általában nehéz pontosan meghatározni, és kezelése általában szakorvos felügyeletét igényli.
Hasznos tanácsok a hátfájdalom kezelésére, tüneteinek enyhítésére A nem régóta fennálló gerincfájdalmaknál érdemes alternatív megoldásokkal kezdenünk. Keressünk fel egy megbízható gyógymasszőrt vagy csontkovácsot néhány alkalommal. Amennyiben a fájdalom nem csillapodik, forduljunk szakorvoshoz.Az orvos által diagnosztizált mozgásszervi betegségek tüneteinek enyhítésére, leginkább valamilyen fizioterápiás módszert szoktak alkalmazni. Azt, hogy az adott betegségre éppen melyik lesz a megfelelő eljárás, nagyon nehéz előre meghatározni, ezért a kezeléseket általában kombinálva alkalmazzák – magyarázza Rakovits Viktor. Ilyen eljárások lehetnek a teljesség igénye nélkül a mechanoterápia, balneoterápia, elektroterápia, lézerterápia, ultrahang terápia, röntgenterápia, valamint a krioterápia.
Masszőr- csontkovács szakértőnk szerint a mozgásszervi betegségek gyógyításának talán egyik legfontosabb eszköze a gyógytorna. Megfelelő diagnózist követően a gyógytornász kialakítja az egyénnek leginkább megfelelő programot, amit későbbiekben egyénileg is végeznie kell a panaszok megszűnéséig, de sokszor érdemes jóval tovább, akár még évekig folytatni. A gyógytorna lényege nem más, mint a kritikus területet körülvevő izmok erősítése, aktivizálása.
„Az akupunktúra és a talpmasszázs is nagyon sokat segíthet a fájdalom csökkentésében, a kialakult probléma gyors megoldásában, ha az párosul az életmódváltással, valamint más alternatív módszer alkalmazásával (mint például a kiropraktika, gyógyfürdő, stb.). Az egészségi állapot hosszú távú megőrzése érdekében, fontos szerepe van a prevenciónak is, mely magában foglalja a megfelelő testtartást, a testsúly normál tartományban történő tartását, valamint erősítő gyakorlatok rendszeres végzését. Ülő munkát végzők esetében a bútorok beszerzésekor javasolt az ergonómia szabályainak figyelembevétele is” – tanácsolja Benke Rita természetgyógyász- reflexológus.
Derékfájásokra használ a forró borogatás (nem égetés!). A beteg hasra fekszik, majd a meztelen derekára terített többrétegű kendőhöz nyomkodjuk a forró vasalót, ezt naponta legalább kétszer ismételjük meg. Vannak már azonban kimondottan erre a célra kifejlesztett melegítő tapaszok is a derékfájdalmakra.
Reumatológiai szakrendelés a Benyovszky Orvosi Központban!
