A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin hiányos – állapította meg a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás.
Tízből 9 magyar szenved D-vitamin hiányban a tél végén – ez a fő megállapítása a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által idén áprilisban, a felnőtt lakosság körében elvégzett – nem, életkor és lakóhely szerint is – reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatásnak.
Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense, a kutatás irányítója elmondta: „A D-vitamin szintre vonatkozó országos, reprezentatív felmérést tél végén se Magyarországon, se külföldön nem végeztek még korábban. A magyar kutatás tehát világviszonylatban is az első. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek.”
A szakember szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvos szakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlására feltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban. Az utóbbi két év örvendetes fejleménye, hogy többszörösére nőtt azoknak az aránya, akik az őszi téli hónapokban D-vitamint szednek. Ám láthatóan még ez is kevés a hiány megelőzéséhez.
A D-vitamin csontokra gyakorolt hatása már az 1920-as évektől kezdve ismert. A tudományos kutatásokban élenjáró intézmények, így a világhírű Pharma Nord e témával kapcsolatos adatai és következtetései megerősíti a hazai kutatások tapasztalatait: a D-vitamin hiánya, mind pedig az ennek következtében kialakuló provitamin túlsúly növeli a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát, valamint gyorsítja az öregedési folyamatokat is.
Az elhízás előfordulása a népesség szinte minden korcsoportjában világszerte általános jelenségnek számít a gazdaságilag fejlett országokban. Számos vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin előnyösen befolyásolja a zsírsejtek pusztulását, és a kóros testzsírok felhalmozódását.
Fentiek alapján kívánatos, hogy minden életkorban a megfelelő D-vitamin ellátottságot biztosítsuk a szervezet számára. Ehhez az esetek többségében külső forrásból történő bevitelre, szupplementációra van szükség. Ma már biztonságosan alkalmazható készítmények vannak forgalomban az étrend-kiegészítők között is. A D-vitamin ismert módon zsíroldékony vitamin, azaz felhalmozódásra hajlamos a szervezetben.
Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez. A magas faktorszámú naptejek miatt, továbbá azért, mert sokan még nyáron sem tartózkodnak eleget a szabadban, a D-vitamin-hiány az év bármely időszakában elfordulhat.
A pótlásra ugyanakkor októbertől már mindenképpen szükség van. A nyáron képzett tartalékok ugyanis ekkorra már kimerülnek. A nyáron eltárolt „napfény” vitamin készleteinket körülbelül 6 hét alatt feléljük, így az őszi-téli hónapokra, akár már október vagy november végére – a D-vitamin pótlása nélkül – az emberek D-vitamin szintje vészesen alacsonyra süllyedhet, ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Maga a D-vitamin ugyanis egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben. Hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást, az immunrendszer legyengülését, cukorbetegséget okozhat, de akár tumoros, illetve vérképzőszervi betegség kockázatát is fokozhatja.
A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos a kisgyermekeknél, akik az elkerülhetetlenül használt erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb D-vitamindús táplálékot – ételt, italt – fogyasztanak.
Forrás: napidoktor.hu
