A pulzus az a lökéshullám és annak végigvonulása testünkön, amellyel szívünk összehúzódásai során a vért a verőerekbe préseli.
A pulzus az a szó, ami nem ismeretlen a szívbetegek körében. Sokan örülnének, ha tudomásuk sem lenne róla, pedig a struccpolitika erre sem megoldás. Sokkal többet tehetünk magunkért – és ennyi törődést aztán tényleg megérdemlünk -, ha megismerjük, hogy mit is jelezhet a pulzus és miért érdemes odafigyelnünk rá.
Edzettség-mérő
A pulzussal testünk edzettségét tudjuk mérni. Egy megfelelő kondícióban lévő test pulzusszámai sokkal megnyugtatóbbak. Egy egyszerű példa remekül szemlélteti a különbséget: bárhol megeshet, hogy futnunk kell azért, hogy egy járatot elérjünk. Egy jó kondícióban lévő ember pulzusszámát sokkal kevésbé bolygatja meg, ha futnia kell, mint más emberét.
Az edzettség megmutatkozik reggeli ébredésünk pulzusszámában: az alappulzusban. De benne van szívünk egész napos teljesítményében is: a terheléspulzusban és a pulzusmegnyugvásban.
Egészség-mérő
A test egészsége is befolyásolja szívünk ritmusát. A pulzus gyakoriságát meghatározza az, hogy az ember éppen milyen cselekvést végez, de a normális értéket megbolygathatják más tényezők is. Kihatással van pulzusunkra, ha szervezetünk egy lappangó betegséggel küzd, vagy kimerültséggel küzdünk.
Manuális pulzusmérés
Sok elfogadott módja van a pulzus mérésének, de mindegyik bizonyos hibaszázalékkal tudja csak megállapítani a pontos értéket.
A pulzus megmérhető érintés útján is. A verőér kitapintása a test több pontján is lehetséges: ilyen a csukló, a nyak – nem lesz nehéz megjegyezni, ha arra gondolunk, hogy a mostanában oly divatos vámpírregények gonoszai is ezekre a testrészekre pályáznak.
A pulzusszám mérhető szívtájékon, belsőbokánál és a könyökhajlatokban. A mérés hátránya azonban, hogy könnyen elhibázható. A méréshez helyezzük el több ujjbegyünket a verőér fölé. Másodpercmutatós órával számoljuk 15 mp hosszan a verőér lökdösődést.
Gépi pulzusszámláló
Elfogadottabbak és biztosabbak azok az eszközök, amelyek a vérnyomással együtt mérik a pulzust.Megbízhatónak csak a szív ingerképzését vevő rendszereket tartjuk.
Kevés hibaszázalékkal dolgoznak azok a rugalmas övvel mellkasra csatolt rádióadók, amik a szív összehúzódását kiváltó elektromos impulzusokat veszik, majd továbbítják a vevőkészülékhez, ami többnyire nem tűnik többnek, mint egy karóra.
Az állóképességi edzettség legjobb mutatója, hogy milyen gyors lefolyású a megnyugvási folyamat. Általában 3,5 perccel a terhelés csúcsa után mérjük.
A szívbetegek száma a KSH adati alapján mintegy 220 000-t tesz ki. Sokan nem is tudják, hogy szívbetegek, mert a tünetek alig felismerhetők. Figyeljünk oda testünk “motorjára”.
(Forrás: napidoktor.hu)
