Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a D-vitamin hiányban szenved, különösen a téli hónapokban. A D-vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, hiánya pedig nem csak a csontok épségét veszélyezteti.
A következőkben ezért összegyűjtöttük, milyen betegségek ellen nyújt védelmet a D-vitamin.
Vitamin is, hormon is
A D-vitaminról valóban a legtöbb információ a csontritkulás megelőzésében betöltött szerepét hangsúlyozza. Tévedés lenne azonban azt gondolnunk, hogy egyedül a csontanyagcserében van meghatározó szerepe.
Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban „csak vitaminnak” gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik szervezetünkben. Ez nem meglepő, hiszen a D-vitamin szerkezete nagy mértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (pl. mellékvese hormonjaihoz, a nemi hormonokhoz), amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta.
Ilyenek pl. az immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségekben ma is használt bizonyos készítmények. A sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú.
Nélkülözhetetlen elem
– A D-vitamin az emberi testben számos szervünkre van hatással.
– A csontrendszer számára azért fontos, mert a D vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Érthető, hogy a vitaminhiány a csontritkulás rizikóját növeli.
– Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb és ezért pótlása előnyös
– Az izomzatra gyakorolt hatása abban rejlik, hogy segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ezáltal az elesés kockázatát, tehát így csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
– Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya
– Az elhízottakban a D-vitamin szint meglepő módon alacsony. Az elhízással foglalkozó ún. obezitológiai kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában és a megfelelő fogyókúrákban.
– A szív– érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
– Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
– Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosokban a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
Napi szükséges mennyiség
Az RDA alapján meghatározott mennyiség 100 – 200 NE, gyermekeknek, időseknek 400 – 800 NE, terhesség és szoptatás ideje alatt a nőknek 800 – 1 000 NE fogyasztása ajánlott.
Az újabb kutatási eredmények alapján a legtöbb szakértő napi 1000 – 2000 NE mennyiség bevitelét tartja szükségesnek egy átlagos felnőtt részére. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható. A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok, így a gyermekeknek és a kamaszkorúaknak 10 µg D-vitamin napi fogyasztása ajánlott.
A kimozdulni képtelenek, továbbá várandósok, szoptatós anyák, és idősek számára is a napi 10 µg bevitelét ajánlják.
A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására.
Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.
