A legújabb kutatások szerint az idősebb felnőttek (50 év felett) mintegy 50 százaléka küzd valamilyen alvászavarral. A World Association of Sleep Medicine jelentése szerint a jelenséget kevésbé az öregedés természetes velejárójának kell tekinteni, mintsem az életmódbeli szokásokhoz kapcsolódó következményeknek.
Új sorozatunk a spanyolországi Valenciában 2013. szeptember 29-én kezdődő Alvás Világkongresszus eseményéhez kapcsolódóan folyamatosan közöl a témához kapcsolódó információkat.
A 2013. szeptember végén Valenciában rendezendő alvás világkonferencia fő szervezője, az alvásorvosok nemzetközi szövetsége idei alvás dekrétumában hangsúlyozza: miközben az életmód, a jólét az általános egészségi állapotot alapvetően pozitívan befolyásolja, a tudományok fejlődése a betegségek leküzdésének az esélyeit növeli, az átlag életkor folyamatosan emelkedik; olyan káros civilizációs hatások kerülnek előtérbe, mint az alvás idejének megrövidülése, minőségének fokozatos romlása.
Az alvászavarok erősítik a depresszió és a szorongás tüneteit, jelentősen csökkenthetik az élet minőségét is. A rossz alvás következménye nem csupán azt jelenti, hogy az álmos, kialvatlan ember a nap folyamán hamarabb elfárad, teljesítőképessége csökken, hanem napról-napra gyengül az immunrendszere is, fokozottan ki van téve a betegségeknek.
Kétségtelen, hogy egyes alvászavarok, például az álmatlanság vagy az alvás közbeni légzés kimaradások az idősebbek körében gyakoribb, azonban a rossz alvás gyakran előfordul a fiatalabbak, sőt a gyermekek körében is.
Mintegy 120 féle alvászavart és alvásbetegséget különböztet meg napjainkban az alvástudomány, amelynek közvetlen művelői a neurológia, a tüdőgyógyászat, a fül-orr-gégészet szakterületek képviselői.
A megfelelő diagnózis felállításához korszerű alvás laboratóriumok és képzett szakemberek szükségesek, akiknek a felkészültsége több szakterületet is érint. Magyarországon is vannak már európai orvosi szakmai minősítéssel rendelkező alvás centrumok.
G. Németh György/napidoktor.hu
