A Magyar Alvás Szövetség elmúlt hat hónapban végzett megfigyelései és tapasztalatai megerősítik a nemzetközi trendeket: az emberek alvási állapota rosszabbodott, az elalvási és alvási nehézségek felerősödtek; az életritmus megváltozása alapvetően befolyásolja az egészségi állapotot. Az új élethelyzet egyéni és családi következményei, a stresszorok felerősödése, a gazdasági bizonytalanság, a társadalmi távolságtartás hatásai hozzájárulnak az alvászavarok és az alvásbetegségek kialakulásához, rosszabbodásához.
A járvány alatti alvásminőségi megfigyelések arra utalnak, hogy az otthoni munkavégzés megváltoztatja a cirkadián alvásmintázatot, amely elsősorban az alvási fázis késésében mutatkozik meg. Sokan késleltetik az elalvási időt 22 órától éjfélig; az ébredés a korábbi 6-7 órától 8-9 órára tevődött át. Gyakori a nappali alvás (szunyókálás) is, amelynek hasznosságát az Alvásszövetség megerősíti, hozzátéve: az alvásidő mennyisége mellett annak a minősége is fontos. Jelentősen megnőtt a képernyő előtt töltött idő, amellyel kapcsolatban a testmozgás fontosságára és az esti kékfény kiiktatására hívják fel a figyelmet. Ez a fénytartomány ugyanis késlelteti és megakadályozza az (el)alváshoz nélkülözhezetlen melatonin termelődését. Az alkohol és a kávé túlzott fogyasztásával veszélybe kerülhet az alvás és a szervezet immunrendszere, ami növelheti a COVID-19 fertőzés iránti fogékonyságot, a betegség súlyosbodását – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
