A középkorú férfit pánik-szindróma gyanújával irányították pszichiátriára, ahol hosszú évekig kezelték is. Komoly kálvária után vizsgálta ki dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológusa, diabetológusa, aki gyanús tüneteket keresett.
Szívdobogás érzés pánik miatt?
Az érintett beteget évekig kezelték pszichiátrián eredménytelenül, és már jó ideje járta-járta az orvosokat, amikor eljutott hozzám. A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során az tűnt fel, hogy kissé magas a vérnyomása és látszólag ok nélkül alacsony a káliumszintje, valamint az is kiderült, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltotta ki – meséli dr. Marton Anna.
A fibrillációt tünetileg sikerült is kezelni, de a kiváltó okra egy darabig nem derült fény. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem voltak jelen: nem volt koszorúér- vagy pajzsmirigy beteg, rizikófaktora sem volt az enyhe magas vérnyomáson kívül, és a családi kórtörténetben sem volt semmi, ami gyanakvásra adott volna okot.
Egyedül az alacsony káliumszint volt elgondolkoztató, ami a magas vérnyomással együtt a Conn-szindrómát idézte. Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg vagy daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok.
A gyanút igazoló vizsgálatok
A CT-vizsgálatok nem voltak egyértelműek, de utaltak némi mellékvesekéreg eltérésre. Ennek ellenére a katéteres vizsgálatig nehéz volt elfogadtatni a gyanút. A vizsgálat ellenben egyértelműen igazolta, hogy mind a magas vérnyomást, mind az alacsony káliumszintet az okozza, hogy a mindkét oldali mellékvesekéreg több aldoszteront termel. Mivel nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényelt sebészi beavatkozást.
Egyszerű, gyógyszeres megoldás született: kisdózisú tablettás kezelés normalizálta az aldoszteron termelést, így normalizálódott a káliumszint is és a magas vérnyomás is. Amint pedig rendeződött ezen elektrolit szintje, megszűnt a ritmuszavar is.
Az illető már ránézésre sem volt pánikbeteg alkat, kiegyensúlyozott, kifejezetten nyugodt ember benyomását keltette. Ilyenkor érdemes gyanakodni, hogy mégsem pszichiátria betegség állhat a szívritmuszavar mögött.
Sőt, még csak nem is pitvarfibrilláció volt az ok, ez csupán tünetként jelentkezett. Tény, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek csupán kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma kórisméje, de az orvosnak gondolnia kell erre is. Az adott esetben a ritmuszavar, mint a betegség tünete, felismerés nélkül akár agyembóliához, féloldali bénuláshoz is vezethetett volna.
A panaszok hátterében a tüneti ellátás helyett mindig a pontos kiváltó okot kell megkeresni, a valóban sikeres terápia érdekében – hangsúlyozza dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológusa, diabetológusa. Ha a kezelések ellenére a beteg nem tapasztal egyértelmű javulást a tüneteit illetően, ajánlott újra szakorvoshoz fordulni és a felállított diagnózist felülvizsgálni.
Kardiológiai szakrendelés a Benyovszky Orvosi Központban!
