Nem elégedett a járóbeteg szövetség a hazai szakellátással, miközben szakmailag megalapozott javaslatokkal próbálnának hozzájárulni a magyar egészségügy egészét érintő nagyon kívánatos változásokhoz. A szervezet készen áll, a betegek várják – a változtatások a magyar egészségügy átalakításának stratégiai intézkedési sorába tartoznak.
A szeptember közepén tartott konferenciájuk, sorrendben a tizenhatodik, tudományos és ismeretterjesztési megközelítésű előadásokkal igyekezett oldani a hazai egészségügy krónikus problémáit, a járóbeteg ellátás alapjait érintő, esetenként vészharang erősségű jelzéseket. Azon túl, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer sokak által és folyamatosan hangoztatott büntetési szankciója a jól működő és önálló járóbeteg szakellátó intézmények számára nagyon előnytelen, a részintézkedések mellett alapvető struktúra módosítást szorgalmaznak.
Állásfoglalásuk rámutat, hogy a szükséges források elégtelensége miatt nő a várakozási idő, az önálló járóbeteg szakellátók most is teljesen kimaradtak a közelmúltban juttatott pótlólagos forrásbiztosításból, és hogy Magyarországon a hibás finanszírozási ösztönzők hatására a betegek jelentős hányada magasabb ellátási szinten kerül ellátásra, mint az szakmailag indokolt lenne.
Mindez éves szinten a szűkös egészségügyi finanszírozást több tíz milliárdos nagyságrendű felesleges kiadással terheli. Javasolják, hogy az integrált intézményekben, a kórházakban minél nagyobb számban a szükséges és lehetséges beavatkozásokat egynapos és járóbeteg ellátásként végezzék, a finanszírozási ösztönzőkön kívül a járóbeteg ellátást önálló vezetéssel, részleges gazdasági önállósággal.
Véleményük szerint a drága, és a betegek számára esetleg veszélyeket hordozó fekvőbeteg ellátás helyett az olcsóbb, biztonságosabb járóbeteg szakellátásban és egynapos sebészetben lehetne a betegeket gyógyítani. Lehetetlennek tartják, hogy a kiosztott labor TVK több mint háromszorosát kell havonta teljesítenie az intézményeknek, mely nagy része tőlük függetlenül, általuk befolyásolhatatlanul keletkezik. Véleményük szerint az alapellátókat is egységes módszertanú informatikai és kontrolling rendszerekhez kell illeszteni, mely révén az indokolatlanul ismételt vizsgálatokat meg lehet szüntetni, mely komoly megtakarításokkal járna. A szakmai kódrendszer karbantartása, revíziója sem halasztható tovább. Bevétel növelési lehetőségként igénylik a járóbeteg szakellátók, hogy ha a beteg nem a területi, hanem a területen kívüli szakrendelőt választja, az általa co-payment-tel igénybe vett szolgáltatás ellenértéke az intézménynél maradhasson. Jelentős és fontos lépésnek tartják a béremelést, melynek további folytatása és a belátható életpálya lehetősége szükséges ahhoz, hogy szakembereink itthon maradjanak.
Miután a járóbeteg szakellátásban egyre több munkatárs vállalkozásban látja el a feladatot, ők is igényelnék a finanszírozás emelést, melyet csak az alapdíj-emelésből lehetne megvalósítani. A szakemberek szerint fontos, hogy az ellátásban résztvevők számára életpálya-perspektíva lehessen a járóbeteg szakellátás – hangsúlyozták a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség színvonalas konferenciáján, ahol a legfontosabb teendőket 12 pontban összefoglalva hozták nyilvánosságra. A szervezet készen áll arra, hogy tevékenységével elősegítse: a hazai egészségügy alakításának részeként a járóbeteg ellátás eddig kihasználatlan lehetőségei orvos szakmai és ellátási szervezési vonatkozásokban is felzárkózzon a nemzetközi trendekhez. (G. Németh György, Orvosi Hírek)
