Valamennyien tapasztaltunk olyan rövid epizódokat a mindennapjainkban, amikor egyszer csak lankad a figyelmünk, elveszítjük a „fonalat”, ólomnehéznek tűnik szemünket nyitva tartani. Ennek a gyakori jelenségnek a neve: mikrosleep, vagyis mikroalvás. Tulajdonképpen egy nagyon rövid önkéntelen eszméletvesztésről van szó, amely egy másodperctől tizenöt másodpercig is eltarthat, egy transzállapot, amelynek nem vagyunk tudatában. A mikroalvás állapota, amikor a testünk egyszercsak kikapcsol, és néhány másodpercre spontán módon elalszunk. Tünetei: üres tekintet, fejbillenés, tartós szemlecsukódás.
A NeuroImage folyóirat 2018. júliusi számában publikált kutatás szerint az éjszakai műszakban dolgozó emberek különösen érzékenyek, mert a testük természetes ritmusai ellen dolgoznak: éjszaka kényszerítik magukat folyamatos ébrenlétre, amikor a biológiai ritmusuk alvást igényelne. Az esetek többségében a mikroalvást a rendkívüli fáradtság okozza. Alapjában véve az agy az alvás megvonásának következményeként megpróbálja alvásra kényszeríteni a szervezetet az adenozin nevű anyag közreműködésével – hangsúlyozza Michael Breus, a kaliforniai Manhattan Beach-i Kórház alvás szakembere. A “The Power of When” című tanulmányában leírja a folyamatot, amelynek összetevői a mikroalunok során kialakuló gyorsabb béta hullámok, amelyek rendszerint az ébrenléte alatt fordulnak elő, és a lassabb théta hullámok, és az orsók – amelyek a könnyű alvás második szakaszában hirtelen fellépő oszcilláló agyi aktivitást előidézik. A kutatások azt is igazolták, hogy a mikroalvási állapotok akkor is megtörténhetnek, ha hosszabb időt töltünk egy monoton feladat (például vizuális követési gyakorlat) közben.
A mikroalvás élettan megértéséhez segít, ha megfigyeljük, mi történik az agyban, amikor normális körülmények között alszunk. Egyszerűen fogalmazva: egy speciális kapcsolót képzeljünk el az agyunkban, amely éjszakai üzemmódban, azaz a sötétség hatására alvásra kapcsol, és ha világosban maradunk, azaz nem hunyjuk le a szemünket, egyféle biztosíték erőszakos kikapcsolásával, abnormális tevékenységre kényszeríti az agyat. Ha kialvatlan vagy rossz minőségű alvás, akkor ez az alváskapcsoló átmenetileg kikapcsolt állapotban marad, és ennek jelentős pszichikai és fizikai következményei vannak. Dr. Ilene Rosen az American Academy of Sleep Medicine elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a cirkadián ritmus bármilyen mesterséges megszakítása felborítja az egészséges élettani folyamatot, és súlyos következményekkel járhat a lelki és testi egyensúlyunk megőrzésében. A tanulmány külön kitér a monoton cselekedetek lehetséges következményeire, például a sötétben történő autóvezetési helyzetekre, az egyhangúság veszélyeire. Megelőzés céljából, álmosság esetén ajánlatos 15-20 percre megállni és aludni egyet, és csak azután továbbindulni, mert ezen az állapoton az ablakletekerés, a hangos zenehallgatás sem segít. G. Németh György (Magyar Alvás Szövetség, napialvas.hu)
