Tíz éve született a létrehozásának ötlete, négy éve pedig már törvényi kötelezvények alapján működik. A minőségbiztosítási rendszer valós adatokat szolgáltat az ellátásról, és alkalmas arra, hogy azok elemzésével folyamatosan javítható legyen a betegek kezelése. Az adatok alapján igazolható, hogy a betegek világviszonylatban is kiemelkedő arányban részesülnek korszerű ellátásban. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben felére csökkent a szívinfarktus miatti halálozások száma és az országban világszintű a betegség ellátásra- hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
„A betegségek kórlefolyásának, ellátásának és a minőségi paraméterek vizsgálatára betegregiszterek működtetése szükséges, ezért állítottuk fel annak idején a szívinfarktus regisztert”— mondja Prof. Dr. Jánosi András, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szakmai vezetője, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa. A társadalmat és az orvosokat is az érdekli, hogy hol és hogyan végzik az ellátást, mennyire hozzáférhető.
A regiszter segítséget jelent abban, hogy kiderüljön, mely esetben mi az eredményes terápia, s hogy mindezt miként tudják megvalósítani az egyes ellátóhelyeken. Az elvárt adatokat a diagnózist felállító kezelőorvosnak, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező orvosnak kell továbbítania a regiszterbe, egy erre a célra kialakított elektronikus felületen. Az adatszolgáltatás valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott heveny szívinfarktusra kiterjed, azokat negyedévente kell megküldeni” – részletezi a rendszert a szakember, aki szerint ennek köszönhetően olyan minőségi mutatókat kapnak, amely pontos visszajelzést ad az ellátásról.
„Az ellátás ilyen szintű minőségi kontrollja lehetővé teszi,hogy kiderüljön: az evidenciákon alapuló szakmai ajánlások a gyakorlatban mennyire valósulnak meg és a kezelés mennyire eredményes. A regiszter hosszú távú célja, hogy működése hozzájáruljon a betegek prognózisának javításához, a költséghatékony ellátó rendszer működtetéséhez” – teszi hozzá a kardiológus.
Magyarországon az infarktusos esetek feltérképezésére 2010-ben indult kísérleti program, amelyben kezdetben nyolc kórház adatait gyűjtötték össze. A munkához később önként csatlakozott további 13 megye 18 kardiológiai centruma. Az önkéntesség ingyenmunkát is jelentett, mivel a regiszter bővítésére egyetlen fillér sem volt. A 2010. januári induláshoz és az azt követő működéshez öt gyógyszergyár adta össze a pénzt azzal a szándékkal, hogy egy év múlva, ha a rendszer bebizonyította életképességét, az állam átveszi a finanszírozást, amelyhez évi 50 millió forintra van szükség.
A Regiszter azóta sem kap állami finanszírozást, a munka költségeit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fedezi, az adatszolgáltatást végzők munkája kötelező, de a munkáért térítést nem kapnak. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a négy folyamatosan működő európai infarktus regiszter egyike, hasonló rendszer Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban működik.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága közleményéből
Szívproblémákkal keresse fel a Benyovszky Orvosi Központ kardiológusát
