A KSH idei statisztikai adatai alapján sajnos ismét csökken a magyarok várható élettartama. 2015-ben a halálozási többlet elsősorban a nőket érintette, akik ugyan hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak, ám mortalitási mutatóik az utóbbi években kedvezőtlenül alakulnak, ami mögött a nemek megváltozott szerepe is állhat.
Azonban népegészségügyi szempontból nemcsak az elhunyt életkora fontos kérdés, hanem az is, hogy miért következett be a haláleset. Az adatok szerint majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. Ám míg az elmúlt 25 évben mindkét nem esetében közel 40 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, addig a daganatos mortalitás a kilencvenes évek közepéig emelkedett, és csak ezt követően kezdett mérséklődni, ráadásul a nők rosszindulatú tumoros halandósága 2005 óta csupán stagnál. A daganatos betegségek visszaszorítása ezért korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti.
A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a fiatal férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (28, illetve 29 százalék), addig a nőket közel kétszer nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (40, illetve 21 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A korai halálozások harmadik legjelentősebb főcsoportját mindkét nem esetében az erőszakos okok alkotják (gyilkosság, öngyilkosság), amelyek a férfiakat közel kétszer nagyobb mértékben érintik, mint a nőket (17, illetve 9 százalék).
Az iskolai végzettség szoros összefüggést mutat az egészségi állapottal: minél magasabban iskolázott valaki, annál hosszabb életre számíthat. Ennek a hátterében többek között a jövedelmi különbségek, valamint az eltérő életmódbeli és környezeti tényezők állnak. Magyarországon 2013-ban az alapfokú végzettségű férfiak számíthattak a legrövidebb életre, összesen 65,3 évre, míg a diplomával rendelkezők közel 12 évvel hosszabb életet remélhettek. A nők hosszabb várható élettartama itt is megmutatkozik: egy nyolc osztályt végzett nő több mint 10 évvel remélhet hosszabb életet, mint hasonló végzettségű férfitársa. A magyar népességben a diplomával rendelkező nők várható élettartama a legmagasabb: 81,3 év. A legnagyobb különbség a várható élettartamban az iskolázatlan férfiak és a magasan képzett nők között van: egy alapfokú képzettségű férfi 16 (!) évvel számíthat rövidebb életre, mint egy diplomás nő. 2007 óta a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak életkilátásai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 3,6 évvel, vagyis csökken a különbség.
Forrás: mno.hu
Hozzászólás