Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget – közölte a Magyar Tudományos Akadémia szerdán az MTI-vel.
Mint írták, a találmány biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazásokon. A Tennessee-i Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézete kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklap aktuális számában jelent meg.
A kozmikus háttérsugárzás és a naptevékenység következtében keletkező nagyenergiájú részecskék szüntelenül bombázzák a földfelszínt, a kőzetekből és a falakból is ér bennünket radioaktív sugárzás. Ezek olyan alacsony háttérdózisok, amelyekkel az emberi szervezet hatékonyan meg tud küzdeni. A sugárterhelés azonban hirtelen annyira megnőhet, hogy az ember természetes védekező mechanizmusa azzal képtelen lépést tartani. Ez történt Csernobilban, Fukusimában vagy a nukleáris terrorizmusnak új lendületet adó, máig vitatott Alekszandr Litvinyenko-gyilkosság esetében.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 18 olyan esetet tart számon, amelyben atombomba készítéséhez felhasználható anyag – plutónium vagy dúsított urán – tűnt el, de a radioaktív anyagok nem szabályszerű kezelésére majdnem 2500 példa volt az elmúlt húsz évben.
Tigyi Gábor, professzor, tudományos igazgatóhelyettes, tudományos igazgató (RxBio Inc.)
Tigyi Gábor kutatóorvos, az MTA külső tagja és UTHSC-beli kutatócsoportja olyan új hatóanyagot fejlesztett ki, amely képes jó hatásfokkal kivédeni az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után kerül sor.
Az általuk kifejlesztett DBIBB nevű anyag remekül vizsgázott egerekben és majmokban: a szer nélkül 20 százalékos, használatával 93 százalékos volt az állatok túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett.
A sugárbetegség káros következményeinek csökkentésére ugyan volt már korábban példa, de ezek a gyógyszerek csak a megelőzésben voltak hatékonyak, egy váratlan radioaktív esemény előfordulásakor nem. A DBIBB a baleset után, akár három nappal később beadva is hatásos – írták a kutatók tanulmányukban.
Az új hatóanyaghoz vezető tízéves kutatás elején Tigyi és kollégái a véralvadáskor is keletkező lizofoszfatidsav (LPA) tanulmányozásából indultak ki. Kiderítették, hogy az LPA-nak fontos szerepe van a sugárzást elszenvedett sejtek regenerációjában.
Tigyi szerint az LPA képes “sürgősségi ellátásban” részesíteni az erős ionizáló sugárzásnak kitett, károsodott sejteket. Nemcsak életben tartja őket (a programozott sejthalálhoz vezető folyamatok gátlásával), de a károsodott DNS-szakaszok javítását is serkenti.
A kutatók modellezték az LPA-t kötő, úgynevezett LPA2 receptort, majd szuperszámítógépek segítségével 400 ezer különböző vegyületet teszteltek rajta. Így találták meg azt a szintetikus vegyületcsoportot, amely még az LPA-nál is hatékonyabban aktiválja a receptort, és amely az új, sugárbetegség elleni hatóanyag alapjául szolgál.
A sugárbetegség több különböző módon roncsolhatja a szervezetet: kisebb sugárdózis először a vérképzést, a csontvelőt támadja meg, nagyobb dózis pedig a gyomor-bélrendszert. Ez utóbbi akár halálos kimenetelű is lehet, hiszen elpusztulhatnak a bél sugárérzékeny őssejtjei, ezzel megszűnik a bélműködés.
A gyógyszer nemcsak nukleáris terrorizmus esetén, hanem a váratlan atomerőmű-balesetekben is bevethető lesz, jócskán csökkentve az atomenergia kockázatát, megkönnyítheti az asztronauták és a Marsra készülő űrhajósok dolgát is, akiket nem véd a kozmikus sugárzástól a Föld mágneses védőpajzsa.
A hatóanyag az egész szervezetre hat, ami egyetlen esetben nem előnyös: a sugárterápiánál. Ekkor ugyanis megvédi a rákos sejteket a radioaktív sugárzástól, amelynek feladata éppen a túlburjánzott sejtek elpusztítása lenne. A kutatócsoport ezért igyekszik olyan módszert kifejleszteni, amely a rákos sejteket védtelenül hagyja, a szervezet többi részét viszont megóvja a sugárzás káros hatásától. Ezzel mérsékelni lehetne a sugárterápia mellékhatásait – olvasható az MTA közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólás